Az egészségről

Teniszkönyök betegség – a makacs könyökbántalom!

2017.06.14 15:11

Nem kell hozzá teniszezni, vagy golfozni sem, sőt még hasonló úri sportot sem kell űzni, hogy teniszkönyök, vagy golfkönyök betegség alakuljon ki. Az a leggyakoribb könyökbántalom, amely miatt orvoshoz fordulnak a betegek. Makacssága, valamint a mindennapjainkat megkeserítően nehézzé tévő tulajdonságai kísértetiesen hasonlóvá teszik a lábfejen jelentkező krónikus fájdalmakhoz. Ha megértjük mibenlétét, talán gyógyulásunkért is többet tehetünk.

A golfkönyök- és teniszkönyök betegségek a könyök ízület leggyakoribb, fájdalommal kísért betegségei. A teniszkönyök a betegség a könyökízület külső részének, a golfkönyök betegség a belső részének a fájdalma. Az egész pontos okát nem tudjuk, de azoknál fordul elő, akik az alkar izomzatát rendszeresen, „túlzott” mértékben veszik igénybe. Azt gondoljuk, hogy túlzott használat során az izom-ín találkozásánál, vagy az ín csonthártyához való tapadásának helyén az ín mikrosérüléseket, mikroszakadásokat szenved és gyulladás keletkezik.

 

Érdekessége a betegségnek, hogy logikusan arra gondolhatnánk, hogy a könyökízület mozgatása, túlzott igénybe vétele jelent fokozott rizikót. Ezzel szemben, az alkar izomzatának fokozott igénybe vételéről van szó, amely elsősorban a csukló mozgásából adódik, valamint az alkar hosszirányú tengelye mentén történő mozgásokból. A napi két óránál hosszabb ismétlődő mozdulatok okozta igénybe vétel és a dohányzás jelent hajlamosító tényezőket.

 

A diagnózis otthon is felállítható egyszerűen abból, hogy a könyökízület külső, illetve belső része nyomásra fájdalmassá válik. Néhány esetben a röntgen, UH, MRI/CT és EMG/ENG vizsgálat az egyéb okok kizárása miatt fontos lehet. Könyökízület fájdalmát okozhatja még a könyökízület instabilitása, könyökízület gyulladása, radiális-alagút syndroma. Ez utóbbit rezisztens tenisz könyök betegségnek is nevezik és a radialis alkar ideg összenyomódását jelenti az ideg anatómiai csatornájában. Ekkor a fájdalom 4 cm-rel a könyökcsont alatt jelentkezik és EMG vizsgálattal igazolható az alkarizomzat beidegzési károsodása.

 

Ha a teniszkönyök betegség gyógyuláshoz szükséges pihentetési idő elmarad, vagy netán erősödik az igénybevétel, akkor krónikus fájdalom fog állandósulni.

 

Kezelésére vonatkozóan az első teendőket a betegnek kell megtenni. Ha csökkent az alkar izomzat igénybe vétele, akkor csökken a fájdalom, sőt 6 hét 2 hónap alatt magától is meggyógyulhat ennek hatására. A tehermentesítés érdekében javasolt:

  • ergonómiailag konfortossabb munkafeltételek megteremtése, amely a kéz használatát mérsékli: ergonomikus billentyűzet és egértámaszok, könyökalátétek és speciálisan kialakított támaszok és támpárnák
  • alkar izomtatára vonatkozó pihentetési idők beiktatása
  • fájdalmas terület jegelése: erre a legmegfelelőbb a hideg-meleg borogatásnak nevezett zselés tasakok
  • vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók használata: az Algopyrin tekinthető az egyik legjobb választásnak, mert alig jelentkezik mellékhatás a hosszabb idejű használatkor. Jó választás lehet a fájdalomcsillapító tapaszok, amelyet a fájdalmas terület nagyságára lehet méretezni és felragasztani 24 h-ra.
  • ahol lehet két kéz használata a munkafolyamat elvégzéséhez, így az egy kézre eső terhelés csökken
  • tudatosan figyelni a csukló és alkar pronálo-supinalo (az alkar hosszanti tengelye mentén történő mozgások) mozgásainak mérséklésére: ha lehet helyettesítsük ez a mozdulatot csavaró géppel, vagy bontsuk fel olyan mozdulatokra, amely kíméletesebb az alkar izomzatra.
  • az alkar két oldalának izomzatát óvatosan nyújtó, a feszülést csökkentő tornagyakorlatok végzése
  • polcolja fel a könyökét a szív magasságig legalább, a gyulladásos ödéma csökkentése érdekében
  • speciális teniszkönyök bandázsok, vagy más szóval epicondylitis bandázsok viselete, amelyeket a teniszkönyök bandázsok cikkünkben mutatunk be


Amennyiben 1-2 hét alatt mindezek ellenére sem kezd el csökkenni, vagy megszűnik a fájdalom, netán erősebbé válik, akkor forduljunk a családorvosunkhoz, illetve szakorvoshoz. A következő terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre a továbbiakban:

  • helyi phonophoretikus, vagy iontoforezis kezelés, amely ultrahang, vagy egyenáram segítségével a helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő szerek bevitelét jelenti a mélyebb, fájdalmas szövetek felé.
  • helyi corticosteroid injekció beadása: ez egy gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, ödéma csökkentő injekció, amely akár hetekig is hathat a lassú felszívódás és hosszú hatástartam miatt. Beadási helye a fájdalom maximumának helyére kell, hogy történjen. Tudni kell, hogy az injekció nem jelent jobb hatásfokú gyógyítást mint a beteg által is kivitelezhető egyszerűbb, fent részletezett eljárások, de az akut fájdalom csillapításában jó választás lehet
  • ESWL egy speciális ultrahang kezelés, amelynek során mikrotraumák keletkeznek a kezelt ínben, így a gyógyulási folyamatok megindulását gyorsítja.
  • Sebészeti eljárásra van szüksége tízből egy betegnek, de tízből kilenc esetben megszűnnek, vagy javulnak a panaszok.. Ez a fájdalmas terület feltárását, az ínszakasz felszabadítását és újra egyesítését jelenti.
  • Kísérleti eredmények vannak a helyi nitrát, trombocita-gazdag plazma injekció, akupunktura, botulizmus toxin, autolog vér lokálinjekció használatával.