Az egészségről

A vérnyomásmérésről

Vérnyomásmérés során két értékről beszélünk:   Az első szám azt a nyomást mutatja a kar fő artériájában, ami a szív összehúzódásakor alakul ki (szisztolés vérnyomás), a második a szívverések közti szünetben mérhető nyomást mutatja (diasztolés vérnyomás).

A vérnyomást befolyásolja a testhelyzet, a napszak, az érzelmi állapot. Gyakran az orvosi rendelőben magasabb értékek kerülnek rögzítésre, mint az otthon mért vérnyomás értékek. A magasvérnyomás-betegség diagnózisának felállításában, valamint a kezelés hatékonyságának felmérésében is segíthet az otthoni mérés

Mi befolyásolja a vérnyomás mérés eredményeit?

A vérnyomás függ a testhelyzettől, a napszaktól, az érzelmi állapottól, a fizikai aktivitástól, a mérést befolyásolja a kar vastagsága, a mandzsetta mérete. Ülő helyzetben a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel magasabb, mint fekve, a hát megtámasztásának hiánya is emeli az alsó értéket néhány Hgmm-rel. A keresztbetett lábak a szisztolés, azaz a felső értéket akár 8 Hgmm-rel is emelhetik. A mandzsettának a szív magasságában kell lennie. Ez felkaron végzett mérés esetén könnyen kivitelezhető, csuklós vérnyomásmérőknél azonban kifejezetten figyelni kell a kar pozíciójára. A megfeszített karizomzat szintén magasabb vérnyomást eredményezhet.

 Gyakori probléma, hogy a használt mandzsetta kicsi. Nagyobb karkörfogat esetén, az artéria összenyomásához nagyobb nyomásra van szükség, ez hamisan magas vérnyomás értékeket eredményez, a mért szisztolés nyomás akár 20Hgmm-rel is magasabb lehet a valódinál. A mandzsetta belső, felfújható tömlőjének szélessége a karkörfogat 40 százaléka, hosszúsága a karkörfogat 80 százaléka legyen. A legtöbb vérnyomásmérő mandzsettáján fel van tüntetve, mekkora karkörfogathoz használhatók, a vásárláskor érdemes erre is rákérdezni.

 Csuklós vérnyomásmérők: kifejezetten túlsúlyos egyéneknél kedvezőbb a használatuk, mivel a csukló átmérőjét a túlsúly kevésbé befolyásolja. A csukló szintjén a verőerekben a vérnyomás kissé eltérő lehet

A vérnyomásértékek osztályozása

Kategória

Szisztolés nyomás (Hgmm)

Diasztolés nyomás (Hgmm)

Optimális vérnyomás

< 120

< 80

Normális vérnyomás

120-129

80-84

Emelkedett-normális vérnyomás

130-139

85-89

Kóros vérnyomás - hipertónia

140 <

90<

I. fokozat (enyhe hipertónia)

140-159

90-99

II. fokozat (középsúlyos)

160-179

100-109

III. fokozat (súlyos hipertónia)

> = 180

> = 110

Izolált diasztolés hipertónia

< 140

> 89

Izolált szisztolés hipertónia

> = 140

< 90

 

Fontos, hogy a mérés során a mandzsetta a szívvel legyen egy magasságban, ez az eredmények értékelésekor utólag nehezen ellenőrizhető. Elengedhetetlen az is, hogy az eredményeket időről időre higanyos mérésekkel hasonlítsuk össze.


Ha Önnek 55 éves koráig még nem lett magas a vérnyomása, akkor is 90 százalék annak a valószínűsége, hogy az élet során m ég ez kialakul.

 

Hogyan történjen a vérnyomásmérés?

Az eredmények összehasonlíthatósága és a zavaró tényezők kiküszöbölése végett, ajánlott néhány dolgot szem előtt tartani:

  • Ne fogyasszon kávét, ne cigarettázzon, ne sportoljon a mérést megelőző fél órában!
  • A mérést 5 perc nyugalmi helyzet után végezze!
  • Mérés közben háta, alkarja legyen kényelmesen megtámasztva, lábait ne tegye keresztbe!
  • Mérés közben ne beszélgessen!
  • Érdemes 1-2 percen belül megismételni a mérést.
  • Higanyos vérnyomásmérő esetén a mandzsettát lassan, 2-3Hgmm/másodperc sebességgel kell leereszteni, így nem kaphatunk hamisan alacsony eredményt.
  • A mérést lehetőség szerint mindig ugyanabban az időben végezze!
  • Válasszon megfelelő mandzsettaméretet!
  • Az eredményeket vérnyomásnaplóban jegyezze fel, ez sokat segíthet kezelőorvosának a gyógyszeres kezelés megtervezésében. Vérnyomás napló letöltése


Vérnyomásmérési technikák

Hallgatódzásos, higanyos módszer: A noninvazív (vértelen) módszerek közül az egyik legrégebbi, több mint 100 éve használatos technika. Lényege, hogy a könyökhajlatban elhelyezkedő verőér (az artéria brachiális) fölé helyezünk egy fonendoszkópot, a vérnyomásmérő mandzsettáját felfújjuk a várható szisztolés vérnyomás fölé – ekkor a kar verőerében nincs áramlás, az eret teljesen elszorítjuk.

A mandzsetta nyomásának csökkenésekor, az artéria felett kopogó hang jelentkezik, amit a véráramlás megindulása okoz. Ekkor a mandzsettában levő nyomás a szisztolés vérnyomással egyezik meg. A nyomás további csökkentésekor a kopogó hang eltűnik – ekkor az artériában levő áramlás folyamatossá válik, így kapjuk meg a diasztolés nyomást.

Hátránya, hogy egyedül nehezen kivitelezhető, ügyelni kell a mandzsetta helyes felhelyezésére, a koppanó hang eltűnésének felismerése nehézkes lehet.

 

Oszcillometriás módszer: Így működnek az automata vérnyomásmérők. Lényege, hogy az artéria pulzálása áttevődik a felfújt mandzsettára is.

A pulzálás akkor a legerősebb, amikor a mandzsetta nyomása megegyezik az artériás középnyomással (ez egy, a szisztolés és a diasztolés vérnyomás közötti érték, a szervek vérkeringését jellemzi), a két vérnyomásértéket ebből algoritmusok segítségével számolják ki.

Hátránya, hogy az előre megadott szorzók nem biztos, hogy minden egyénre egyformán vonatkoznak, ráadásul bizonyos ritmuszavarok, pl. pitvarfibrilláció esetén kevésbé megbízható.

Előnye, hogy nem igényel fonendoszkópot, egyedül is kivitelezhető, a külső zajok kevésbé befolyásolják a mérést, kevésbé kell figyelni a mandzsetta felhelyezésére.

Vérnyomásmérési technikák Hallgatódzásos, higanyos módszer: A noninvazív (vértelen) módszerek közül az egyik legrégebbi, több mint 100 éve használatos technika. Lényege, hogy a könyökhajlatban elhelyezkedő verőér (az artéria brachiális) fölé helyezünk egy fonendoszkópot, a vérnyomásmérő mandzsettáját felfújjuk a várható szisztolés vérnyomás fölé – ekkor a kar verőerében nincs áramlás, az eret teljesen elszorítjuk. Ön tudta? Ha Önnek 55 éves koráig még nem lett magas a vérnyomása, akkor is 90 százalék annak a valószínűsége, hogy az élet során még ez kialakul. Mikor forduljon orvoshoz vérnyomásproblémájával?>> A mandzsetta nyomásának csökkenésekor, az artéria felett kopogó hang jelentkezik, amit a véráramlás megindulása okoz. Ekkor a mandzsettában levő nyomás a szisztolés vérnyomással egyezik meg. A nyomás további csökkentésekor a kopogó hang eltűnik – ekkor az artériában levő áramlás folyamatossá válik, így kapjuk meg a diasztolés nyomást. Hátránya, hogy egyedül nehezen kivitelezhető, ügyelni kell a mandzsetta helyes felhelyezésére, a koppanó hang eltűnésének felismerése nehézkes lehet. Oszcillometriás módszer: Így működnek az automata vérnyomásmérők. Lényege, hogy az artéria pulzálása áttevődik a felfújt mandzsettára is. Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt Magasvérnyomás - Mikor forduljak orvoshoz? Magasvérnyomás - Amit Ön is megtehet A magasvérnyomás szövődményei Milyen gyakran ellenőriztesse vérnyomását? Vérnyomáskalkulátor A magas vérnyomásról a WEBBetegen A pulzálás akkor a legerősebb, amikor a mandzsetta nyomása megegyezik az artériás középnyomással (ez egy, a szisztolés és a diasztolés vérnyomás közötti érték, a szervek vérkeringését jellemzi), a két vérnyomásértéket ebből algoritmusok segítségével számolják ki. Hátránya, hogy az előre megadott szorzók nem biztos, hogy minden egyénre egyformán vonatkoznak, ráadásul bizonyos ritmuszavarok, pl. pitvarfibrilláció esetén kevésbé megbízható. Előnye, hogy nem igényel fonendoszkópot, egyedül is kivitelezhető, a külső zajok kevésbé befolyásolják a mérést, kevésbé kell figyelni a mandzsetta felhelyezésére.

Forrás:webbeteg