Az egészségről

A metabolikus szindróma

A metabolikus más néven anyagcserével kapcsolatos szindróma vagyis tünetegyüttes több, egymással összefüggő anyagcserezavar egyszerre történő fennállását jelenti. Valószínűleg az inzulinra való csökkenő válaszképesség, vagyis a vele szembeni rezisztencia  az ok, amely miatt hosszútávon kifejlődik.
A metabolikus szindróma általános tünetei a csökkenő glükóztolerancia, vagyis a vércukorszint-emelkedésre való hajlam, a magas vérnyomás, a főleg a hasra történő elhízás, a magas vérzsírszint és a magas koleszterinszint.  Ezek az okok már önmagukban is fokozzák a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét. Együtt azonban még jobban növelik a kockázatot és rövidítik az életet. Ha Önnek metabolikus szindrómája van, vagy megjelent annak bármelyik komponense, akkor szükséges az azonnali életmódváltá. Szerencsére a metabolikus szindróma megfelelő életmódváltással felszámolható, amelyet azért is érdemes megtenni, mert minél hosszabb ideig áll fent, annál több nehezen gyógyítható vagy éppen maradandó károsodást hagy hátra:  pl. érelmeszesedés, szívinfarktus, stroke.

A legtöbb orvos véleménye szerint a metabolikus szindróma hátterében az inzulinnal szembeni rezisztencia áll, azaz az az állapot, amikor a sejtek nem vagy kevésbé reagálnak a az anyagcseréhez nélkülözhetetlen inzulinra. Normális esetben az emésztőrendszer az elfogyasztott táplálékot részben szőlőcukorrá alakítja, amelyet a véráram juttat el a sejtekhez.  Ahhoz, hogy a cukor bejuthasson a sejtekbe, inzulinra van szükség.

 Rendszeres, szükségleten felüli táplálkozás esetén annyi többlet cukor keletkezik a szervezetben, amennyire a sejtek táplálásához már nincs szüksége. A glükózzal telített sejtek kevésbé reagálnak az inzulinra, vagyis rezisztencia alakul ki. A többlet glükóz normálisan az inzulin segítségével zsírsejtekbe lép be, ahol zsírrá alakul és tárolódik. Egy idő után azonban a zsírsejtek is megtelnek és ezek is inzulinrezisztenssé válnak. Ha a szervezet sejtjeinek többsége inzulinrezisztenssé válik, de a fokozott táplálékbevitel továbbra is fennáll, a vércukorszint megemelkedik. Az emelkedett vércukorszintre a szervezet több inzulin termelésével és vérbe juttatásával reagál, hogy csökkentse a vércukorszintet.  Egy olyan, tipikusan évekig tartó állapot alakul ki tehát, amelyben fokozatosan egyre magasabb inzulinszint tartja normális értéken a vércukrot, miközben a páciens elhízik. Ha a beteg nem változtat az életmódján, a 2-es típusú cukorbetegség is kifejlődik.

További szövődmények:

A fokozott táplálékbevitel emeli a vérzsír (triglicerid) és koleszterin szintjét is. Metabolikus szindrómában gyakori a magas vérnyomás. Ennek oka az, hogy az inzulinrezisztencia az inzulin vércukorszintre kifejtett hatására vonatkozik, de nem akadályozza meg, hogy az inzulin megvastagítsa az artériák falának izomrétegét és fokozza a vérnyomásemelő anyagok hatását az érfalra. Ez  érelmeszesedéshez vezet.  Az emelkedett vércukorszint pedig elsősorban a kisereket károsítja. A metabolikus szindróma okozta érelváltozások növelik a szívbetegségek (főleg az infarktus), a stroke (agyvérzés), a veseelégtelenség, a szembetegségek (retinakárosodás) és több más betegség kialakulásának kockázatát is.

Ezért is rendkívül fontos a rendszeres vérnyomás-  vércukormérés. A megfelelő eszközökkel otthoni környezetben rendszeresen elvégzett önellenőrzéssel megelőzhető az összes súlyos szövődmény, hiszen időben kiderül a probléma és lehetővé válik a kezelés illetv a zaokok megszüntetése, az életmód váltás. 

A vérnyomásról és vérnyomásmérésről>>                                                      
A cukorbetegségről és a vércukormérésről >>